Magyarország vallási térképe
Galambosi Eszter
Magyarországon a 2011-es népszámláláskor 5,4 millió fő vallotta magát valamely felekezethez tartozónak. A településszintű adatok alapján azt mutatjuk be, hogy hol élnek a vallásos honfitársaink.
A múlt héten a Magyarországon élő nemzetiségekkel foglalkoztunk, most ugyanazt az adatbázist, a 2011-es népszámlálás adatait településszinten is közzéadó, az Országgyűlési Könyvtár honlapján található Nemzetiségi Adatbázis adatait használtuk fel hozzá, de megjegyezzük, hogy a közzétett adatok nem adhatnak teljes képet a hazai felekezetek országos, településszintű eloszlásáról (a módszertant és az adatok korlátait lásd az anyag végén!). Ennek egyik oka az, hogy az adatbázis csak hat felekezet, a római katolikus, a református, az evangélikus, a görög katolikus, az ortodox és az izraelita adatokat tartalmazza településszinten, noha a 2011-es cenzuskor a Központi Statisztikai Hivatal 23 felekezetre kérdezett rá. Másfelől pedig historikusan látható a KSH adataiból, hogy jelentősen nőtt a cenzusok során azoknak a száma, akik nem adtak választ a vallási-felekezeti hovatartozásukat firtató kérdésre. Így feltételezhető, hogy jelentősen több vallásos ember van Magyarországon, mint amennyien be is vallják a népszámlálásokkor, bár ez a trend a következő cenzuskor akár meg is fordulhat. Így ez a térkép semmiképpen sem alkalmas annak megállapítására, hogy Magyarország mennyire vallásos, ezen belül pedig arra, hogy mennyire keresztény ország. Ezekhez némi támpontként ajánljuk az egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó egyszázalékokról szóló korábbi elemzésünket, illetve azt a cikkünket, amelyben megpróbáltuk elhelyezni Magyarországot a keresztény országok között.
MÓDSZERTAN ÉS AZ ADATOK KORLÁTAI
Az adatokat az Országgyűlés Könyvtárának honlapján található Nemzetiségi Adatbázisból scrapeltük le, amelyet Sebők László állított össze. A jelenleg hatályos egyházi törvény 14 egyházat ismer el, ugyanakkor az adatbázisban csak hat felekezetre, a római katolikusra, a reformátusra, a görögkatolikusra, az evangélikusra, az ortodoxra (az összesre) és az izraelitára találhatók adatok, továbbá azokra, akik nem kívántak válaszolni, nem tartották egyik felekezethez sem tartozónak magukat, vagy egyéb egyházat jelöltek meg. Így számos egyházra/felekezetre nincsen – legalábbis ebben az adatbázisban – településszintű adat. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a KSH népszámlálási adatai és a Nemzetiségi Adatbázis adatai között országos szinten, ha nem is nagyon jelentős, de eltérés van. Ez adódhat abból is, hogy a Nemzetiségi Adatbázis 22 településről egyáltalán nem tartalmaz vallásra vonatkozó adatokat.
A térképhez tartozó, a települések adminisztratív határait is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le. Ezeket a határokat párosítottuk a településekhez tartozó felekezeti adatokkal. A térképek megjelenítéséhez úgynevezett alakzaton (poligonon) belüli véletlenszerű pontelosztást alkalmaztunk, így ezen a térképen egy településen belül annyi pont jelenik meg, ahányan az adott egyházhoz tartozónak vallották magukat.
KREDITEK
ATLO019
Grafika és adatvizualizáció: Galambosi Eszter
Szöveg: Bátorfy Attila
Adat-crawling, fejlesztés: Horváth László
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Kontakt: [email protected], [email protected]